Nehezen indul a nap. Alig bírtál elaludni előző este, éjjel többször felébredtél. Nem csörgött az ébresztő, ezért sietve kellett magadra kapkodnod a ruháid, hogy ne késs el a munkából. Persze pont ilyenkor öntöd magadra a kávét, kell visszafordulnod az ajtóból a mobilodért és előtted megy el a metró. A munkahelyedre beérve egy ideges főnök fogad, aki nem érti meg, hogy a hétvégi pihenésed helyett hogyhogy nem a munkáddal foglalkoztál. A vérnyomásod az egekben, a gyomrod összeugrik és a nyakszirteden érzed az izmaid szorító feszültségét. Mintha nem kapnál levegőt, ebédre pedig alig bírsz egy pár falatot leszuszakolni a torkodon.
Ismerős a fenti helyzet? Nem vagy egyedül, hiszen sokunknak nap mint nap kell megbirkózni hasonlókkal.
Ahhoz, hogy megértsük egy ilyen történés testi reakcióit, nézzük meg, hogy mi is történik pontosan a szervezetünkben ezalatt.
A szimpatikus idegrendszer, avagy te leszel az új Rambo vagy inkább felhúzod a nyúlcipőt?
Az idegrendszerünk minden hozzánk beérkező információra reagál, majd a megfelelő helyre továbbítja őket.
A fent leírt életképnek a túléléséhez szükségünk van a vegetatív idegrendszer szimpatikus részére, hogy fel tudjuk venni a kesztyűt, és megoldjuk a problémáinkat.
Feladata, hogy felkészítése a szervezetet a hirtelen jövő nagyobb stresszre, terhelésre.
Ez aktivizálódik, amikor gyors erőkifejtésre van szüksége a testünknek, és hamar kell reagálnunk egy váratlan, stresszes helyzetre. S mivel a modern embernek ma már ritkábban kell megküzdenie egy éhes jaguárral, ezért ez a váratlan helyzet egy dühös főnök, lekésett busz vagy egy nyilvánosan megtartott beszéd formájában érkezik meg hozzánk.
Ilyenkor haragot, félelmet érezhetünk, -illetve, valljuk be őszintén - sokszor legszívesebben elinalnánk a helyszínről.
A szívverésünk felgyorsul, a pupillánk kitágul, adrenalin árad szét a testünkben. Több vér jut az agyba és a szívbe, a bőrben illetve a belekben összehúzódnak az erek. Az emésztési funkcióink csökkennek, hiszen a túlélés a cél.
És most képzeljük el, hogy az életünket ebben a folytonos stresszben éljük. Ha a szervezet szüntelenül ebben a fázisban tartózkodik, akkor a szívünket, hormonrendszerünket, izmainkat, emésztőrendszerünket szakadatlan munkára fogjuk, ezekhez alkalmazkodván a test szív- és érrendszeri megbetegedéseket, elhízást, rossz alvást, cukorbetegséget és idegrendszeri betegségeket produkál.
Legnagyobb szerencsénkre van egy olyan rendszer a testünkben, ami ki tudja ellensúlyozni ezt az állapotot.
A paraszimpatikus idegrendszer, avagy amikor Rambo megpihen
A jól végzett munka után jöhet a megérdemelt pihenés: ha elmúlt a “vészhelyzet” és leterítettük a vadat, a test elkezdi visszarendezni sorait egy nyugodt, pihentető állapotba.
Végre lassabb ütemben verhet a vadul kalapáló szívünk, megindul az emésztésünk, tudunk enni (nyelni!), képesek vagyunk elaludni, hosszan, nyugodtan lélegezni.
Mi az a vagus nerve (avagy a bolygóideg) ?
Az emberi testben 12 különböző agyideg található. Mivel hihetetlen módon szeretik egymást, ezért mindig párosan járnak, és annyira kedvesek, hogy segítenek összekapcsolni az agyat a test más területeivel, mint például a fejjel, a nyakkal és a törzzsel.
A bolygóideg, avagy a X. pár szerencsés agyideg, az idegrendszer paraszimpatikus részének leghosszabb, és legtöbb ággal rendelkező agyidege. Innen kapta a nevét is, hiszen a vagus latinul "vándorlást" jelent. Az agytörzsből indul, majd a nyakon és mellkason keresztül a hasba nyúlik, érintve a szívet és a legtöbb fő szervet.
Míg egyes agyidegek szenzoros (érzékelő) vagy motoros (mozgató) funkcióval rendelkeznek, mások mindkettővel.
A vagus olyan ideg, amellyel megnyerjük a test egyet fizet, kettőt kap akcióját, azaz mind az érzékelésben, mint mozgatásban is szerepet játszik.
Többek között számos belső szervi funkcióért felelős, úgymint:
- Agy-bél kapcsolat
- Emésztés- jóllakottság szabályozása
- Immunrendszer, gyulladás csökkentés
- Szívritmus, vérnyomás szabályozás
- Alvás- ébrenlét szabályozás
- Beszéd és nyelés
- Reflex hatások, mint például köhögés, tüsszögés, nyelés és hányás
A vagális tónus
Annak mérésére, hogy mennyire aktív a bolygóidegünk, illetve mennyire működik megfelelőlen a vegetatív idegrendszerünk, a vagális tónust használjuk. Amennyiben magas ez az értékünk, a bolygóidegünk megfelelően kommunikál a test szerveivel.
A ma embere alapvetően alacsony vagális tónussal rendelkezik, hiszen rengeteg információ és hatás ér minket nap mint nap, amit az idegrendszer nem tud olyan gyors tempóban feldolgozni. Ha ez a túlstimulált állapot hosszú ideig fennáll, az rossz alvásban, vagy akár különböző betegségek formájában is megmutatkozhat. Ezért elengedhetetlen a vagális tónusunkat egyéni otthoni gyakorlatokkal, illetve a bolygóideget stimuláló kezelésekkel fejleszteni, hiszen a test csak akkor gyógyul, ha "biztonságban érzi magát".
Mivel tudom növelni a vagális tónusomat?
Sok különféle gyakorlat áll a rendelkezésünkre, amivel az idegrendszerünk állapotán javítani tudunk, úgy mint:
- Helyesen végzett légzőgyakorlatok
- Hideg fürdő (főleg az arc és a nyak területén)
- Meditáció, jóga
- Minden, ami "rezeg": éneklés, dudorászás, gargarizálás,
- Vagus kezelés
Érdemes ezek közül többet naponta elvégezni, hogy segítsük a bolygóidegünk zavartalan munkáját.
A második részben a bolygóideg és az éneklés kapcsolatáról lesz szó.
Ha nem akarsz lemaradni a legújabb posztokról, iratkozz fel a hírlevélre, vagy kövess az alábbi közösségi médiákon keresztül, ahol a legújabb felfedezéseket, hasznos tippeket és érdekes tudnivalókat olvashatsz az énekléssel, a hanggal és az emberi testtel kapcsolatban:
Comments